Szerző: Katherina

Jó héttel ezelőtt egy kisvároson keresztül vitt az utam. Láttam a visszapillantóban, hogy egy rendőrségi kocsi jön utánam, nem tulajdonítottam neki jelentőséget, kereke van, sofőrje, miért ne lehetne a forgalomban? Közben telefonáltam – vezeték nélküli “fülessel”, közben a kezemben tartottam néhány pillanatig a telefont, mert lekapcsolódott, újra létre hoztam az összeköttetést.
A város végén megszólalt mögöttem a rendőrségi kocsi kürtje, majd villogni kezdett, néhány pillanat múlva tudatosodott bennem, hogy ez bizony nekem szól!
Félrehúzódva megálltam, a rendőrök kiszálltak, udvariasan köszöntek, elkérték az irataimat, majd tájékoztattak, hogy 2! szabálysértést követtem el. Az egyik, hogy kézben tartva telefonáltam már a rendőrség előtt is, majd mikor “megláttam őket” letettem a készüléket. A másik, hogy az egyik körforgalomba bemenet is indexeltem, ráadásul balra(?)!
Annyit mondtam, hogy a kapcsolat meg szakadt a telefon és füles között, a körforgalmas sztoriról nem ejtettem szót.
Míg hátul a papírjaimat ellenőrizték, elgondolkodtam: mióta létezik valamilyen technológia a telefon nélküli beszélgetésre, én azt használom és nem azért mert kötelező, hanem mert ezt tartom biztonságosnak, ennek bizony már olyan 15 éve!!! Aki ismer, tudja, hogy a legnagyobb ellensége vagyok az autóban való vezetés közbeni telefonálásnak.
A körforgalomra vonatkozó szabályokat pedig elég jól ismerem, 35 éve vezetek, azon az útvonalon pedig heti több alkalommal is közlekedem, hogy vétséget követtem el, 2 rendőr állította, nekem pedig nem volt utasom.
A vége az lett, hogy 5000 Ft-ra megbüntettek. Egy figyelmeztetés is elég lett volna, de úgy látszik szerintük ez nem nevelő hatású! Így jártam!